2017. október 8.

MEGVÁSÁROLHATÓ A HEGEDÜS CSALÁD TÖRTÉNETÉT BEMUTATÓ KÖNYV ELSŐ KÖTETE

Elkészült és megvásárolható a családtörténetet bemutató könyv első kötete. A cím: „Tartalma a nemes Hegedüs család Szajol helység birtokos urai írott eszközeinek I. kötet”, amely a Hegedüs-levéltár eredeti latin címének magyar fordításából született. Terjedelme 246 oldal, egy színes címerképpel, puhafedeles papírkötésben, 15,5 x 23 cm-es méretben; kiállításában a családtörténeti szakirodalom hőskorában kiadott művekre hasonlít. Kiadó a Szajol Községi Önkormányzat, a nyomdai munka Budapesten, a Pytheas Könyvmanufaktúránál történt. A könyv megvásárolható, vagy postai úton megrendelhető Szajolban, a Közösségi Ház és Könyvtárban (cím: 5081 Szajol, Kölcsey Ferenc út 2; tel.: +36 (56) 446-047). A könyv ára 2000 forint (plusz az esetleges postaköltség).

Az október 6-án, pénteken, Szajolban megtartott könyvbemutató fotógalériája a Dokumentumtárba került.

CIKK AZ ÚJ NÉPLAPBAN

Jász-Nagykun-Szolnok megye napilapjában, az Új Néplapban jelent meg cikk id. Hegedüs K. Ferencre emlékezve. Letölthető a dokumentumtárból is, PDF-formátumban.

2017. szeptember 17.

KÖNYVBEMUTATÓ

Örömmel adok hírt arról, hogy elkészült a család történetét bemutató könyv első kötete. A cím: „Tartalma a nemes Hegedüs család Szajol helység birtokos urai írott eszközeinek I. kötet”, amely a Hegedüs-levéltár eredeti latin címének magyar fordításából született. Terjedelme 246 oldal, egy címerképpel, puhafedeles papírkötésben, 15.5 x 23 cm-es méretben; kiállításában a családtörténeti szakirodalom hőskorában kiadott művekre hasonlít. Kiadó a Szajol Községi Önkormányzat, a nyomdai munka Budapesten, a Pytheas Könyvmanufaktúránál történt. A forgalmazást az önkormányzat mint kiadó fogja végezni; erről pontosabb információt jelenleg nem tudok adni, a könyvnek még nincs meghatározott ára. A könyv bemutatójára Szajolban 2017. október 6-án, pénteken, 16:30 kezdettel kerül sor. Helyszín: Közösségi Ház és Könyvtár (Kölcsey Ferenc út 2.).

A könyv október 12-én, csütörtökön Szolnokon is bemutatásra kerül a II. Országos Családtörténeti Konferencia és Workshop keretén belül. Helyszín: Aba-Novák Agóra Kulturális Központ (Hild János tér 1.). A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, a könyvbemutató a délutáni szekcióban lesz. Részletek a letölthető meghívóban.

A CSALÁD FONTOS IRATAI A SZAJOLI ÉRTÉKTÁRBA KERÜLTEK

Folyó év április 25-én megtett javaslatomat elfogadva a Szajol Települési Értéktár felvette a megőrzendő értékek sorába a Hegedüs család három oklevelének eredeti latin nyelvű szövegét, az azokhoz tartozó magyar nyelvű fordítást, valamint az eredeti iratok rendelkezésre álló fényképeit. Az iratok a következők: királyi birtokba iktatási parancslevél egész Szajolra vonatkozóan Fejér Mihály, Török András, Trombitás Mátyás és Hegedüs Demeter részére. I. Lipót király, Bécs, 1669. április 1.; címeres nemeslevél Hegedüs Gergely, valamint testvérei, Péter, István, János és Mihály, továbbá fiaik, János, Antal és Mátyás részére. I. Lipót király, Bécs, 1701. június 30.; a Hegedüs család királyhoz címzett címerkérő folyamodványa (az előző irathoz kapcsolódva). Keltezés nélkül. A királyi engedély rávezetésének kelte: 1701. június 30. Ajánlók: Telekesy István egri püspök, a vármegye főispánja, valamint Palugyai Gábor, a Királyi Kamara tanácsosa.

2017. augusztus 18.

ÚJDONSÁGOK A DOKUMENTUMTÁRBAN

„Az étkezés általános szabályai” című útmutató bekerült az „Etikett és illem” szekcióba. Azzal a céllal készült, hogy segítségével a hölgyek, urak kifogástalan viselkedéssel tudjanak részt venni egy étkezésen. A szervezéssel, terítéssel, felszolgálással csak a részvétel szempontjából szükséges mértékkel foglalkozik.

Az „Egyéb vegyes dokumentumok” közé került Gerő József: „A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937.” című – szerzői jog által már nem védett – könyve első fejezeteinek átirata. A mű a legkiválóbb alapossággal mutatja be és írja le a nemesség kialakulását, és annak minden ismérvét. Továbbá leírja a nemesség, előnév és címer igazolásának módjait (az átirat 20. oldalától kezdődően), amelyeket a Belügyminisztériumban egykoron alkalmaztak.

2017. június 23.

HEGEDÜS K. FERENC (103) TEMETÉSE

Hegedüs K. Ferenc (103) temetése katonai tiszteletadás mellett történt meg Cegléden, 2017. június 20-án. A koporsó a szajoli Hegedüs család címeres zászlójával volt letakarva, azzal együtt is lett eltemetve. A római katolikus egyház szertartása szerinti búcsúztatást Lengyel István szajoli esperes-plébános úr végezte; a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Kecskeméti Szervezete részéről Kenyeres Dénes alezredes elnök mondott búcsúbeszédet. Polyák József nemzetőr vezérőrnagy Hegedüs K. Ferencet hadnagyi rangból posztumusz századossá léptette elő, az erről szóló oklevelet átadta a családnak. A temetésen részt vett Szöllősi József, szajoli polgármester úr is. A gyászoló család minden résztvevőnek köszönetet mond a megjelenésért.

A temetésről, illetve a halálesetről a honvedelem.hu (fotógalériával), a hiros.hu és a bacsmegye.hu is megemlékezett cikkében. Fotógaléria a dokumentumtárban.

2017. június 9.

GYÁSZHÍR

Fájdalommal tudatom, hogy nagyapám, Hegedüs K. Ferenc, a Don menti harcok veterán katonája, számos kitüntetés tulajdonosa, életének 103. évében három hét kórházban töltött betegeskedés után, június 8-án tüdőgyulladásban elhunyt Kecskeméten. Temetése június 20-án, 10 órakor lesz Cegléden, a Csengettyűs temetőben. Legyen emléke áldott, pihenése nyugodt!

Hegedüs K. Ferenc
1914. július 10. – 2017. június 8

2017. május 14.

Frissítések a honlapon

Úgy gondolom, mai időnkben is van értelme arról értekezni, hogy mit jelent egy nemesi család tagjának lenni, és ennek megfelelően milyen viselkedésmódot érdemes választani. Ezzel kapcsolatosan fontosnak ítélem az etikett és a protokoll szükséges mértékű ismeretét. Ebben próbálok meg segítséget adni a „Dokumentumtár” új, „Etikett és illem” szekciójában elérhető útmutatókkal. Az elsőként közreadott útmutatóban a férfiember ünnepi öltözetével foglalkozom, amely az öltönyviselés szabályait foglalja össze. Sokan nem is gondolnák, milyen sok kis apróság alakítja tökéletessé a megjelenést, amelyeknek alkalmazása nem igényel nagy anyagi ráfordítást.

A „Dokumentumtár” menüpont „További kiemelt dokumentumok” szekciójában frissítésre került az 1669-ben kiadott birtokadomány-levél, továbbá az 1701-es címeres nemeslevél latin szövege és magyar fordítása, valamint új dokumentumként bekerült az 1701-es címerkérő folyamodvány latin szövege és magyar fordítása. A korábban említetteknek megfelelően új szekció jelent meg „Etikett és illem” néven.

A „Családtörténet” menüpont alatt frissítésre került a legtöbb idézett forrásszöveg és pontosítva lett pár megfogalmazás. Lényeges plusz információt ezek nem adnak, inkább csak szakmai szempontból volt jelentősége ezeknek a változásoknak. A családfán viszont akad egy fontos változás, amely szerint az 1701-es nemeslevélben felsorolt fiak közül Antalról kiderült, hogy az eddigiekkel ellentétben nem Péter, hanem minden bizonnyal a címerszerző Gergely volt az édesapja (1. Tábla). Egy Jászságra vonatkozó összeírás szerint (MNL OL E156 U&C. Fasc. 71. No. 4. 160–167. p.) Hegedüs Gergelyt 1699-ben Jászladányban találjuk a többi szajoli nemessel egyetemben, és feljegyezték, hogy két fia volt, de azok nevét nem említik. Heves és Külső-Szlnok egyesült vármegyék egy 1770-ben kelt közgyűlési irata szerint Gergely János nevű fiának (VI. Tábla) később volt egy eddig nem ismert felesége is, akit Bernát Juditnak hívtak, akinek megözvegyülése után hat gyermekről kellett gondoskodnia, ám a gyermekek neve nem kerül felsorolásra (MNL HML IV-1/b/620 716. p.)

2017. március 24.

Rendhagyó történelemóra Szentendrén

Hegedüs K. Ferenc (103) ismét meghívást kapott Szentendrére, az MH Altiszti akadémiára, ahol március 20-án Bozó Tibor dandártábornok – az iskola vezetője –, valamint Dr. Ravasz István alezredes – a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt főtisztje – társaságában rendhagyó történelemóra keretén belül tartott előadást a hallgatóknak egykori katonai tanulmányairól és a világháború eseményeiről (videó és fotógaléria).

A képen Hegedüs K. Ferenc (baloldalon), Bozó Tibor és Ravasz István
Fotó: www.honvedelem.hu)

2017. február 16.

TAGSÁG A MAGYAR TÖRTÉNELMI CSALÁDOK EGYESÜLETÉBEN

Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a ma élő nemességet összefogó Magyar Történelmi Családok Egyesülete a február 13-án, Budapesten megtartott közgyűlésén a tagjai sorába választott. Amint a mintegy hatvan főt számláló főnemes és köznemes előtt megtett rövid bemutatkozó beszédemben is hangsúlyoztam, nagy öröm számomra, hogy a szajoli Hegedüs családot az egyesületben képviselhetem. Érdemes tudni, hogy a felvétel előtt minden jelentkezőnek szigorúan ellenőrzik a nemességét, előneveit; ez az eljárás az 1867 utáni modern időkben használt belügyminisztériumi irányelveknek megfelelően történik. A Hegedüs család nemességére, címerére, valamint a „szajoli” előnév igazolására a megfelelő módon általam beadott iratmásolatokat az egyesület megőrzi, így a későbbiekben belépni szándékozó Hegedüs-leszármazottaknak csak a nemességet szerző őstől való apai egyenes ági törvényes leszármazást kell bizonyítani. Ehhez nem szükséges az ízről ízre való származás igazolása, az elveszett régi tiszapüspöki anyakönyv ezt nem is tenné lehetővé sokaknak. Régi joggyakorlat szerint elegendő annak bizonyítása, hogy a kérelmező elődei 1848 előtt 60 évre visszamenően nemes embernek tartattak, ehhez pedig a meglévő anyakönyvek is elegendő bizonyítékot adnak a Hegedüsök nevei mellett feltüntetett nemesség feljegyzésével. Az egyesület honlapja a www.nobilitas.hu címen érhető el.

A CSALÁDTÖRTÉNETET BEMUTATÓ KÖNYV

Örömmel jelentem, hogy a Hegedüs család történetét ismertető könyv első kötetének kézirata a lektorálás fázisába került. Tehát a magam részéről, a rendelkezésemre álló szaktudás szerint a kötet főszövegét befejeztem. A terjedelem szinte nyomdakészre formázva mintegy 240 oldalt tesz ki. A lektorálást Dr. Fülöp Tamás vállalta el, aki a szolnoki megyei levéltár korábbi igazgatója, a Magyar Nemzeti Levéltár volt főigazgató-helyettese, a Pallasz Athéné Egyetem jelenlegi rektorhelyettese. Miután elvégzem a Dr. Fülöp Tamás által javasolt változtatásokat, hátra van a személynévmutató és a helységnévmutató elkészítése, valamint az elválasztásokkal való szövegtömörítés. A könyv kiadásának pénzügyi oldala ugyan még kidolgozásra vár, de bízom abban, hogy az érdeklődők hamarosan kezükbe vehetik a kötetet.

2016. augusztus 23.

Augusztus 20-ai ünnepség Szajolban

Augusztus 20-án Szajolba látogattunk nagyapámmal, és részt vettünk az ünnepi szentmisén. Lengyel István esperes-plébános úr Szajol díszpolgára címben részesült.

Örömmel írhatok arról, hogy sikerült gyarapítani a szajoli polgármesteri hivatal lépcsőfordulójában kiállított, a Hegedüs családhoz köthető relikviákat. 315 évvel ezelőtt kapta a család címerét, amely Szajol címere is lett idővel. Ez alkalomból az 1701-ben elnyert nemeslevélnek egy szépen bekeretezett, az eredetivel egyező méretű (83 x 59 cm) másolata lett az utóbbi hetekben kiállítva, a hozzá tartozó, hasonló méretű és kivitelezésű magyar nyelvű fordítással egyetemben.

Fotógaléria a dokumentumtárban

A képen Szöllősi József polgármester, id. Hegedüs K. Ferenc és ifj. Hegedüs K. Ferenc
(Fotó: Bordás Imre)

2016. március 19.

A HEGEDÜS CSALÁD CÍMERES ZÁSZLÓJÁNAK ÁTADÁSA

Abban a megtiszteltetésben volt részem nagyapámmal, hogy Szajolban, a március 15-ei ünnepség keretében átadhattuk Szöllősi József polgármester úrnak a Hegedüs család újonnan elkészített címeres zászlóját, amelynek az önkormányzat épületében lesz majd a helye. Mielőtt a zászlóátadáshoz kiszólítottak volna bennünket, az ünnepség narrátora az alábbi szöveget olvasta fel.

Amint azt sokan tudják, 1701. június 30-án I. Lipót király címeres nemeslevelet adományozott Hegedüs Gergelynek, valamint testvéreinek és fiaiknak. Az ekkor adományozott címer leírása: kék pajzsban arany koronában álló vértezett vitéz egyik kezében Ausztria, másik kezében Magyarország címerét tartja. Sisakdísz a pajzsalak. Takarók: arany-kék, ezüst-vörös. Az adományozás irataiban nem sorolják fel a Hegedüsök érdemeit, csupán általánosságban fogalmaznak a nemeslevél kiérdemlésével kapcsolatban. Csak feltételezni tudjuk, hogy a család az 1658 nyarán, a törökök dúlása idején elvesztett első címeres nemeslevele helyett kérelmezte az új kiadását, amelyhez hatalmas összeget kellett fizetni illetékként. A Hegedüs család az 1700-as évek első felében Szajol fő birtokosává lett, a családtagok, leszármazottak nagy számában is kitűntek a többi nemesi család közül. A Hegedüsök kiváltságos helyzetével magyarázható, hogy az 1701-ben elnyert címerük lett Szajol címere, amely a ma is használt Szajol-címer alapjául szolgált.

Mai ünnepükhöz kapcsolódva, tudjuk, hogy 1848. március 15-éhez kötődik a Nemzetőrség megszervezésének gondolata. Szajolból 49-en lettek 1848-as nemzetőrök, közülük 23 a Hegedüs család tagja volt. A köreinkben lévő Hegedüs K. Ferenc egykori doni veterán katona két évvel ezelőtt, 100. születésnapján lett tiszteletbeli nemzetőr hadnagy.

Az 1701-ben még csak kilenctagú Hegedüs családnak napjainkban több száz apai egyenes ági leszármazottja van. A tősgyökeres szajoliak között szinte nincs is olyan, akinek ne lenne Hegedüs nevű a felmenői között. Büszkeséggel és hálával töltheti el az utódokat, hogy a mai napon a Hegedüs család átadhatja a szajoli önkormányzatnak újonnan elkészült címeres zászlóját. A család köszönetet mond a polgármester úrnak és az önkormányzatnak, hogy ezt lehetővé tette.

A zászlót Lengyel István esperes úr felszentelte. Ennek szövege a következőképpen hangzott.

Istenünk áldd meg és szenteld meg ezt a családi zászlót, amely az ősök tiszteletére és emlékezetére készült. Jelezze ez a zászló az ősi értékek tiszteletét és megtartását. Növekedjen bennünk a hit megtartó ereje, a hazához való hűség és ragaszkodás, Krisztus a mi urunk által. [Ezt követően elhangzott a Miatyánk.]

Az ünnepség után állófogadásra voltak hivatalosak a meghívott vendégek a polgármesteri hivatal dísztermébe. Ennek során alkalmam nyílt pohárköszöntő elmondására, amely így szólt.

Szeretném megosztani önökkel, hogy nekem milyen különleges viszonyom van Szajollal. Én nem itt születtem, nem laktam itt soha. Ezért Szajol számomra a kutatómunkám során összegyűjtött ezeroldalnyi iratból elevenedik meg, több száz év távlatából. Ezért nekem Szajol egy varázslatos, misztikus, már-már mesébe illő helyszín, amelyért az őseim éltek-haltak, rengeteget küzdöttek, pereskedtek. 315 évvel ezelőtt kapták a Hegedüsök a címerüket. Nem tudom, volt-e már korábban címeres zászlója a családnak. Most viszont van, és ezért köszönetet szeretnék mondani a polgármester úrnak és az önkormányzatnak.

Ezt követően nagyapám is szót kapott. Katonaemberként a II. világháború kapcsán mondott el pár mondatot, amelyeket már régóta szeretett volna megtenni. Kiemelte, hogy Szajol lakossága milyen fontos és kiemelkedő szolgálatot tett a hátország és a frontvonal élelmezése terén.

A március 15-ei ünnepség részeként megtörtént a felújított I. világháborús emlékmű átadása és megszentelése. „Szajol Község Szolgálatáért” emléklapot kapott Kurdics Lajosné.

Az Új Néplap március 18-ai számában egészoldalas cikk foglalkozik az eseménnyel (6. oldal). A szerzővel, Tóth Andrással egyeztetve, a cikk letölthető a dokumentumtárból.

Megemlítendő, hogy a zászlón szereplő címert Máthé Erika festette 2012-ben.

Fotógaléria a dokumentumtárban

A képen Hegedüs K. Ferenc és Szöllősi József polgármester

2016. január 24.

A SZEPTEMBERI CSALÁDTÖRTÉNETI KONFERENCIA ELŐADÁSAI

A 2015. szeptember 27-ei bejegyzéshez kapcsolódóan adom hírül, hogy megtekinthetők a szeptemberben Szolnokon megrendezett országos családtörténeti konferencia előadásai. Sajnos, Dr. Fülöp Tamás megnyitóbeszéde hiányzik. A szajoli Hegedüs család címeres nemeslevele és címere Ari Ilona előadásában tűnik fel 12:45-től.

Az előadások listája:
Reisz T. Csaba: Digitális tartalmak a családkutatás szolgálatában – link
Békefi Miklós: Miért kutatnak a mormonok? – link
Károly Nóra: Családtörténeti források a könyvtárakban  – link
Dr. Kollega Tarsoly István: Adatbázisok a MACSE honlapon – link
Ari Ilona: Mit nyújthat a család és a szűkebb-tágabb közösség számára a családtörténet-kutatás? – link
Bojtos Gábor: Mit nyújthat a diákok számára elődeik megismerése? Családtörténet az oktatásban – link
Dr. Bagi Gábor: Változások az évszázadok során a megye népességében, török időktől napjainkig – link
Dr. Bathó Edit: Az alán jászok, akik magyarok – link
Landauer Attila: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei cigányok történetéről  – link
Dr. Csősz László: Zsidók Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmében  – link
Országh László: A fegyverneki németek – link
Dr. Örsi Julianna: Áttekintés a családkutatókat érintő, legutóbb megjelent kiadványokról – link
Biszak Sándor: Arcanum digitális adatbázisának bemutatása – link
Dr. Bartha Júlia: A kipcsaktörök kunok és műveltségük emléke ma élő hagyományainkban – link

ARCHIVUM

2014-2015

2012-2013

ÉRDEKESEBB TÉMÁK

Kiadványok

2017. október 8.

2017. szeptember 17.

2015. szeptember 12.

Címer

2016. március 19.

2015. február 8.

2014. március 31.

2012. január 31.

Családfa, leszármazási adatok

2014. augusztus 24.

2014. április 25.

2014. március 12.

2014. január 26.

Tiszapüspöki anyakönyv

2014. október 17.

2013. december 16.

Iratok

2015. március 6.

2014. december 22.

2014. október 17.

2014. október 10.

2014. január 26.

2013. november 30.

2013. augusztus 30.

2013. július 25.

2012. szeptember 17.

2012. július 12.

Hegedüs K. Ferenc (1914)

2017. június 23.

2017. június 9.

2017. március 24.

2015. november 15.

2015. március 6.

2014. október 27.

2014. július 28.

2014. július 11.

2013 március 10.

Lajkó család

2013. december 16.

2013. november 30.

Fejér család

2015. február 8.

2013. december 16.

2013. november 30.

ARCHIVUM

2014-2015

2012-2013